Október éjjel

Az 1891-ben festett ‘Október éjjel’ Denis karrierjének egy kulcsfontosságú időszakából származik, amikor szintetikusabb megközelítést kezdett alkalmazni. A fiatal Nabis csoporthoz tartozott, akik -ahogy Jean Verkade kifejtette- elsősorban a dekoratív festészettel foglalkoztak: "műteremről műteremre terjedt a harci kiáltás: nincs több festőállvány […] csak dekoráció marad". 1892-ben állították ki a 8. Salon des Indépendant-en ezt a darabot három másik festménnyel együtt – Szeptember éjjel, Április és Július – hogy együtt megalkossák a Költői tárgyakat (négy tábla egy lányszoba díszítésére). Bár a sorozatban nem szerepelt a Tél, gyakran Évszakok ciklusként értelmezik, mely témát már Poussin, Boucher, Cézanne és mások is megfestettek, és melyet Édouard Vuillard folytatott 1892-ben. A sorozat egy nő élete négy pillanatának szimbolikus ábrázolásának is tekinthető, az Október éjszaka az eljegyzés, a rózsaszín ruhás fiatal nő valószínűleg Denis jegyesét, Martha Meurier-t jelképezte, nővére Eva kíséretében.

Ez a határozottan szimbolikus jelenet jelkép lehet a fiatal művész menyasszonyának, melyen keresztül kifejezte az iránta való érzelmeit. A gyöngyházfényű és gazdag bronz tónusú árnyalatokkal kezelt paletta finom színmezőt hoz létre, mely hozzájárul a nyugalom általános érzetéhez. Finom játékának a női sziluettek arabeszkjeivel és a gesztenyefák kérgének japán ihletésű erezésével Maurice Denis a szecesszió egyik megalkotójaként mutatkozik meg itt.