Párisz ítélete

Rubens számos ugyanolyan címmel rendelkező művet készített, közülük a legkiemelkedőbbek az 1636-ban és 1638-ban elkészített művek. Ezek bemutatják az általa ideálisnak tartott teljes alakos női testet. Az 1638-as verziót Rubens utolsó munkájának tekintik, mivel ekkor már vesegyulladásban szenvedett, ami 1640-ben bekövetkezett halálához vezetett. A női alakok modelljeként fiatal feleségét használta, aki 1630-ban ment hozzá, amikor még csak 16 éves volt, és aki gyakran szolgált az idealizált női test megjelenítőjeként. A festményt a spanyol király, IV. Fülöp testvére rendelte meg. Testvére halála után a király közölte, hogy a festmény illetlen, és elrendelte, hogy égessék el. Szerencsére meghalt, mielőtt a festményt felgyújtották volna, és most a madridi Prado Múzeumban található.