Judit és Holofernész

A mai Szerdai Gondolatok a művészetről során arról mutatunk be egy rövid történetet, hogy milyen különbözően lehet ábrázolni egy adott témát. Holofernész Judit általi lefejezésének beszámolóját a deuterokanonikus Judit könyvében olvashatjuk, és sok festmény, valamint szobor témája a reneszánsz és barokk időszakoktól kezdve. A történetben Judit, egy gyönyörű özvegy, képes belépni Holofernész sátrába a férfi vele kapcsolatos vágya miatt. Holofernész asszír tábornok volt, aki éppen arra készült, hogy elpusztítsa Judit otthonát, Bethulia városát. A túl sok italtól elvesztette öntudatát és Judit lefejezte; fejét egy kosárban szállították el (gyakran úgy ábrázolják, hogy egy idősebb női szolgáló viszi). Judit könyvét kanonikusnak tekintették, így a Juditról készült képek annyira elfogadottak voltak, mint a többi Bibliában szereplő női alakot ábrázoló kép. A korai kereszténységben azonban a Juditról készült képek távol álltak a szexuálistól vagy erőszakostól: általában úgy ábrázolták, mint "az imádkozó Szűz, az egyház vagy egy olyan alak egy típusa, aki eltapossa a Sátánt és felszántja a Poklot". Ez radikálisan megváltozott a tizenkilencedik században, amikor Judit erotikusabbá vált, gyakran meztelenül ábrázolták. Vasari itt nagy erővel és hatalommal rendelkező nőként ábrázolja Juditot. Judit dinamikus testhelyzete, dagadó izmai és katonai ruhára emlékeztető öltözéke kiemelik győzelmét.