Kék akt

1952-ben, Matisse egyik legtermékenyebb kései évében számos ambiciózus papírkivágást készített, köztük a mostani Kék aktot. A szemből nézve, felemelt karokkal és oldalra elnyúló mellekkel ábrázolt póz az 1920-as évek körüli nizzai korszakának különböző álló odaliszkjeire emlékeztet. Az egyszerű, de hatásos kompozíció hat darab, különválasztott, kékre festett papírdarabból épül fel, amelyek mintha a térben lebegnének. Ez az alkotás egyike annak a mintegy tucatnyi variációnak, amelyet Matisse több hónap alatt készített el. Ugyanebben az évben a kivágások a Medence (Modern Művészetek Múzeuma, New York) című gigantikus, dinamikus, több alakos kompozíció elkészítésében csúcsosodtak ki. A kék gouache festékkel előfestett papírkivágások szintetizálták a festészet és a rajz sajátos tulajdonságait - forma, szín és vonal -, és lehetővé tették a művész számára, hogy "papírra rajzoljon", ahogyan ő maga jellemezte technikáját. Ez az új nyelvezet, amelyet először 1931-ben használt (amikor a Dr. Albert C. Barnes számára készített nagyméretű Tánc című kompozícióját fejlesztette), lehetővé tette számára, hogy olyan képeket hozzon létre, amelyeken a forma és a körvonal elválaszthatatlan egymástól. Utolsó éveiben, amikor betegsége miatt ágyhoz volt kötve, a kivágások gyakorlatilag az egyetlen kifejezési eszközévé váltak, amelyek még mindig a mester változatlan leleményességét és kreativitását sugározzák.