Hangszer

A következő három hétfőn az a megtiszteltetés ért minket, hogy bemutathatjuk az Indiana Egyetem Művészeti Múzeum gyűjteményének darabjait. Ma valami különlegeset osztunk meg veletek: egy hangszert. Ilyen még soha nem történt a DailyArt-ban korábban. Remélem, hogy tetszeni fog!

Ellentétben sok afrikai hangszerrel, melyek gyakran viszonylag durva kivitelezésűek, ez a darab a műfajában felülmúlhatatlan kifinomultságot, kecsességet és finomságot testesíti meg. A hangszer teste és a fűzfa pálcikák, melyekhez a húrok vannak rögzítve, simák, nem látszanak rajtuk faragó szerszám nyomai. A legszembetűnőbb azonban a gyönyörűen faragott fej, mely derűs arcával és elegáns viseletével hasonlít a régió maszkjaihoz. A maszkokhoz hasonlóan ennek az arcnak is finom vonásai vannak, idealizált női szépséget ábrázolva: lekerekített homlok, ívelt szemöldök, kávébab alakú szemek, kicsi orr, telt ajkak és kicsi, hegyes áll. Az arcszínelemzés kaolin nyomait mutatja, mely egy finom fehér agyag, arcmaszkok pigmentjeként használják a szubszaharai Afrikában. A területre jellemző fehér arcú maszkokat eredetileg temetési ünnepségekkor használták, úgy vélték, hogy megtestesítik a halottak szellemét. Nem tudjuk, hogy ezen a hangszeren a fejnek van-e jelentősége azontúl, hogy növeli a szépségét, értékét (az ügyes faragás minden bizonnyal megnövekedett költségekkel jár), és ezen túlmenően a presztizsét is. Gyakran hárfának hívják, de valójában ez a darab pluriark, vagy íjlant.

Egyedülállóan Afrikában, a pluriarkot az egyetlen testhez kapcsolódó több nyak jelenléte jellemzi. Minden nyakon egyetlen húr van. A nyakak változó hossza és görbülete teszi lehetővé, hogy a húrok különböző hangokat hozzanak létre pengetéskor, de a nyak rugalmassága megnehezíti a hangszer hangolását. Gabonban tradicionálisan hárfákon és hasonló hangszereken játszanak az ezoterikus tanításnak és gyógyításnak szentelt társaságok és kultuszok szertartásain.