Gyermekek egy szobában

Vuillard vot a 20. század utolsó impresszionistája. Érdekelte a fény és a szín kölcsönhatása egy szoba intim terében; elődei ennek a kölcsönhatásnak kint, a szabadban, azaz plein-air reprezentálásával foglalkoztak. Vuillard alkotásaiban a belső terek inkább kényelemmel és nyugalommal átitatott érzelmi környezetet jelentenek, mint szereplői hátterét (ebben az esetben valószínűleg Vuillard unokaöccsei a szereplők). A háttérben ábrázolt erkély, vagy ablak az egyik legfontosabb eszköze: a kívülről beáramló szórt fény kitölti a belső teret, elnyeli az élénk színeket és dekoratív folttá alakítja a formákat; csak a kompozíció szerkezeti alapját képező szőnyeg, paraván és erkélykorlátok körvonalai maradnak jól meghatározottak.