Vénusz és Adonisz

Vénusz istennő megpróbálja megakadályozni, hogy kedvese, Adonisz vadászatra induljon. Csüng rajta, könyörög neki, de Adonisz közömbös arccal néz le rá. Kutyái húzzák a pórázt – kifejezve türelmetlenségét. A történetet Ovidius Átváltozások (Metamorphoses) című művében részletesen tárgyalja. Cupido a háttérben szendereg, nyílvesszői egy tokban a fán lógnak (szimbolizálva Adonisz Vénusz könyörgésével szembeni ellenállását). A történet tragikus véget ér: a halandó Adoniszt vadászat közben halálra sebesíti egy vaddisznó.

Tiziano laza, lendületes ecsetkezelése spontaneitást és dinamikát kölcsönöz a festménynek. A festő néhol az ujját is használta (pl. Adonisz karjánál). Különlegesen élénkké teszi a kompozíciót Vénusz kitekeredett testtartása – melyet egy ókori dombormű ihletett. A gazdag színpaletta, a felvillanó kiemelt részletek és a gazdag háttér józanul fájdalmas hangulatot teremt.

Augusztusban a Los Angeles-i J. Paul Getty Museum gyűjteményéből válogattunk (melynek része mai művünk is). Reméljük, tetszett. :)