Józef Mehoffer
Előttünk van a lengyel festészet történelmének egyik legremekebb és titokzatos műve. Mehoffer számára igen jelentős időszakban készült-mikor már sikeressé vált mint művész és boldog házasságban élt. A teljesítései során a művész arra törekedett, hogy átadja felesége, Jadwiga Janakowska báját, akivel Párizsban találkozott és öt évvel később házasodott össze, kifinomult portrékat festve róla a fantáziadús jelmezeiben. Mehoffer A furcsa kertet egy Siedlec falubeli családi nyaraláson alkotta. A festményen a családi boldogság tetőpontját ragadta meg; egy meztelen világos hajú fiú fog egy csokor mályvarózsát a világos virágoskertben bolondozva. Viszonylag az árnyékba visszahúzódva a fiú gyönyörű mosolygó édesanyja figyeli őt, aki egy zafírkék ruhát visel miközben egy masszív zafírkék szitakötő lebeg felettük, az arany rácsozatú szárnyait kitárva egy védelmező ölelésben.
A művész feleségének írt leveléből egy részlet segít minket értelmezni a szimbolikusan túlméretezett rovart: "Most, számomra te gyakorlatilag azonos vagy a zafírkék színnel, és közel tartva téged magamhoz a nagy távolság ellenére, elmerítem magam ebben a színben." Talán, ez arra utal, hogy a családra vigyázó szitakötő, melyet Mehoffer úgy azonosított, mint a nap szimbóluma, valójában a művész maga?
A virágoskert mélyébe vezető ösvény látszólag végtelen füzérnyi virággal van szegélyezve, az almafák ernyőjében pedig a fiú nevelője van hagyományos népviseletben. Napfény árasztja el az egész kertet, megvilágítva a dús növényzetet az előtérben, mely a miniatúr festészet pontosságával lett megalkotva. Számos évvel a festmény megalkotása előtt Mehoffer leírta a naplójában, hogy: "Nem mondhatom, hogy tudom mit fessek, az ötlet egy általános ötlet: az élet elképzelése, öröm, élvezet, vidámság, napfény és melegség." Nehéz lenne elképzelni egy jobb értelmezését ezeknek a fogalmaknak.