Niagara

Képzeljétek el, hogy emberek ezrei sorban állnak és fizetnek azért, hogy megnézhessenek EGY festményt! Ilyen vonzereje volt Frederic Edwin Church munkáinak. Távoli helyekre utazott és monumentális festményeket készített, melyek bemutatják a természet nagyszerűségét és szépségét. Emberek ritkán szerepeltek a festményein, és ha igen, akkor is eltörpültek a csodálatos hegyek és drámai vízesések mellett. A nyers természetet láttatta és a nézők el voltak ragadtatva.

Church kulcsfigurája volt a Hudson River School-nak, amit Thomas Cole (Church mentora) alapított. Kezdetben ezek a művészek a New York állam felső részén található Catskill és Adirondack Mountain régióra összpontosítottak. Church olyan egzotikusabb helyekre is elutazott, mint Dél-Amerika, hogy felfedezzen és vázlatokat készítsen, melyekből később teljes méretű festmények születtek. A vásznak nagysága kulcsfontosságú volt—mennyivel jobb egy jelenetben elmerülni, mint egy monumentális festményt nézni—mégis precíz részletek voltak az alkotásokon. A luministákra jellemzően Church festményeinek fontos eleme a fény, valamint a sima festékfelvitel, látható ecsetvonások nélkül. 

Church három képet festett a Niagara-vízesésről; ez a nézőpont, a Horseshoe Falls kanadai oldaláról a leghíresebb. Nem Church volt az első művész, aki megragadta a Niagara erejét és pompáját, de ez volt a legnagyobb és legdrámaibb interpretáció. A szokatlan vízszintes vászon, mely kétszer olyan széles, mint magas, elsöprő panorámát nyújt a vízesésre. A vízesés síkjának leengedése a néző közelében a zuhatag lefelé irányuló erejét, az előtér megszüntetése pedig azt az érzést kelti a nézőben, hogy közvetlenül (és bizonytalanul) áll a kavargó víz peremén. Már csak a zuhatag zúgása hiányzik.

Egy New York-i galériában kiállítva a Niagara két hét alatt 100,000 látogatót vonzott. Church, akit már ezelőtt is elismertek, hírességgé vált.

- Martina