Lawrence Alma-Tadema
1836-ban ezen a napon született a speciális angol földbirtoklási joggal (denizenship) rendelkező holland festő, Lawrence Alma-Tadema. Ez a klasszikus témákra összpontosító festő a Római Birodalom fényűzésének és romlottságának ábrázolásáról lett híres. Jellemző volt rá a sóvárgó emberalakok megjelenítése, mesés márványozott belső terekben, vagy a ragyogóan kék Földközi-tenger és ég háttere előtt bemutatva. Bár életében rajongtak érte rajzkészsége és a klasszikus antikvitás ábrázolásában mutatott ügyessége miatt, halála után nem ismerték el munkásságát, és csak az 1960-as évektől kezdték újraértékelni a tizenkilencedik századi angol művészetben betöltött jelentős szerepe miatt.
1902 novemberében, hatvanhat évesen, Lawrence Alma-Tadema elhagyta Londont, hogy felfedezőútra menjen Egyiptomba. Az alkalom az Asszuáni-gát megnyitása volt 1902 december 10-én. A Mózes megtalálását annak a mérnöknek festette, aki a gátat építette, gyűjtötte munkáit és egyben vendéglátója is volt Egyiptomban - Sir John Airdnek.
A Mózes Megtalálásának témája Mózes második könyvéből származik. A fáraó lánya szolgálólányainak társaságában elmegy a folyópartra, hogy "megfürödjék", észrevesz egy "kosarat". "Fölnyitotta, és meglátta a gyermeket; hát egy síró fiú volt! Megszánta, és ezt mondta: A héberek gyermekei közül való ez." (2:5-6). A következő sorokban a fáraó lánya odaadja a gyermeket szolgálójának, amíg felnőttként vissza nem tér hozzá, és ekkor a "fiává fogadta, és elnevezte Mózesnek." (2:10).
Alma-Tadema ezt a jól ismert bibliai történetet veszi alapul és kiterjeszti a narratívát hatalmas kompozíciójában. A szolgálólánynál elrejtve a csecsemő Mózest nem vitték volna ilyen büszkén a Nílus mentén szolgálólányok, szolgák, és papok kíséretében. Valóban, az átfogó hangulat az ünneplésé, ami egyenlő részben rituális vallásos körmenet és mutatós felvonulás. Uralkodói székében a magasba tartva, fejedelmi pompába öltözve, a fáraó lánya kiemelkedő helyet foglal el a kompozícióban, finom mosolya a bódultságára utal azzal kapcsolatban, hogy a kosár egy csecsemőt tartalmaz. A kép terének közepén helyezkedik el - talán mert Aird saját lánya ült modellt a fáraó lányának alakjához. A sok kísérő személy ábrázolása lehetővé tette a művész számára, hogy megjelenítse sok kedvenc (ha etnográfiailag nem is mindig hiteles) modelljét a múltbéli mesterműveiről: a szolgálólányok, a fényes, sötét fonatokkal rendelkező olajbarna bőrű egzotikus szépségektől kezdve az ismerősebb, világos bőrű eper szőkékig; a férfi kísérők, akiknek sötétebb arcszíne hasonló a művész korai munkáinak, az An Exedrának és A szobor galériának (mind a kettő 1869-es) római rabszolgáihoz; és a papok, akiknek borotvált feje és fehér vászon ruházata a tisztaságukat jelképezi.
A festmény eladásra került egy aukción 2010-ben, 35.922.500 dollárért.