1915 tavaszán Vatanabe Sózaburó (1885–1962) japán könyvnyomtató megtekintette Fritz Capelari, az 1911 óta Ázsiában élő osztrák művész vízfestmény-kiállítását egy tokiói áruház galériájában. Vatanabe nyugati stílusú alkotásmódban jártas festőt keresett, akivel egy újfajta, de a japán ukijo-e hagyományra alapozó színes fanyomat-technikát dolgozhatna ki. Ennek oka, hogy a japán művészek korábban már visszautasították, mivel nem akarták beszennyezni hírnevüket széles körben elérhető vagy díszítő művek készítésével. A Japánban tartózkodó külföldieket kevésbé aggasztották Vatanabe víziójának kereskedelmi vonatkozásai, így aligha volt vesztenivalójuk a kísérletben való részvétellel. Capelari elfogadta a meghívást Vatanabe boltjába és hamarosan megkezdték együttműködésüket fanyomatok gyártásában. Egy éven belül 12 dizájnnal készültek el, köztük tájképekkel és emberalakos nyomatokkal. Ahogy látható a mai nyomaton is, e képek megtervezése és témái egyaránt viselik a klasszikus ukijo-e stílus és az egyértelmű nyugati hatás jegyeit.
Imádom ezt az elegyet!
U.i. Íme 15 cica a művészet történetéből, amiket minden macskarajongó imádni fog! <3