Lonc-lugas by Peter Paul Rubens - 1609/10 körül - 178 x 136,5 cm Lonc-lugas by Peter Paul Rubens - 1609/10 körül - 178 x 136,5 cm

Lonc-lugas

vászon, fára átemelve • 178 x 136,5 cm
  • Peter Paul Rubens - June 28, 1577 - May 30, 1640 Peter Paul Rubens 1609/10 körül

Ezzel a káprázatos Rubens-művel folytatjuk havi együttműködésünket a müncheni Alte Pinakothekkel. Ebben a múzeumban található egy állandó Rubens Galéria, amely a flamand barokk festő számos nagy alkotását tartalmazza. Ez a festménye, amely egy házaspárt ábrázol, kulcsfontosságú önéletrajzi mű.

Tanulóévei befejeztével Rubens nyolc évet töltött Itáliában, ahol az ókori és kortárs művészeteket is tanulmányozta. Antwerpenbe 1608-ban tért vissza, majd a következő évben felfogadták a németalföldi kormányzók udvari festőjének. Néhány nappal később, 1609. október 3-án feleségül vette Isabella Brantot, aki egy antwerpeni patrícius családból származott. Ez a portré valószínűleg erre az alkalomra készült.

Isabella spontaneitást és közvetlenséget sugárzó tartása a fűben a festészeti hagyományok "szerelemkertjeire" emlékeztet. A szerelem témája a kép címét adó loncbokorban is megjelenik. A növény köznyelvi neve Jelängerjelieber (minél tovább, annál inkább), ami ebben a kontextusban a szerelem örökérvényűségéről szól.

A központi motívum, a férfi és nő összekulcsolt keze mint a házasságkötés szimbóluma, régi hagyományt követ. Rubens és Isabella egymás felé döntik fejüket, ami egy újabb réteggel ruházza fel a szimbólumot: a mély szerelmüket jelképezi.

Annak ellenére, hogy csak évekkel később emelik rangra, Rubens önmagát nemesként ábrázolta, amit abból tudhatunk, hogy bal kezét egy kardon nyugtatja. A teljesalakos portré kifinomult műfaja az uralkodók ábrázolásaival kezdődött, és elsősorban arisztokraták képmásait festették meg így. A pár ambiciózus közéleti céljai gondosan megválasztott, feltűnő, a legutóbbi divatot követő öltözékükben is megmutatkoznak.

Rubens a festményen lábait kényelmesen keresztbe teszi. Ennek szintén jelentősége van! Egy, még a középkorban kialakult és elterjedt szokást elevenít fel azáltal, hogy ezzel a tartással jelzi az "otium sapientis"-t, az intellektuális ember komoly, kreatív pihenését. Rubens így fejezi ki, hogy az értelmiséginek tekinti magát, nem pedig munkásosztálybeli festőnek.

Ui.: Ha többet szeretnél megtudni Rubens életéről, itt találhatsz 10 alapvető információt róla. :)

Uui.: Mivel lassan vége a januárnak, újból szeretnénk felhívni a figyelmed a DailyArt papírnaptárainkra, amelyeket itt találhatsz meg. :)