Francisco de Zurbarán
Az olasz és flamand ábrázolásoktól eltérően Zurbarán arkangyalait formai egyszerűség, vizuális erő és hieratikus ünnepélyesség jellemzi. Ráadásul zseniális – konvencionális, de egyben primitív – kompozíciókba vannak beágyazva. A mai festményen az arkangyal magányos alakként emelkedik ki a semleges háttérből. Zurbarán Szent Mihályt inkább "jelhordozóként" ábrázolja, mintsem légiósok sorait vezető, harcos angyalként. Ez a felfogás megfelel a művész sajátos esztétikai ideáljának; Zurbarán elutasította a barokk felfogást, amely szerint Mihály a pusztító angyal (ahogyan azt Rubens, Guido Reni és Valdés Leal művein láthatjuk).
Az arkangyalt háromnegyedes profilban, kiterjesztett szárnyakkal ábrázolja. A finoman festett vásznon precíz ecsetkezelést és tiszta színeket használ. Bár hiányzik a műből a Zurbarán kiemelkedő alkotásait jellemző méltóságteljesség, mégis ragyogóan példázza a festő koncepcionális elveit és formai józanságát. A festményen Zurbarán még hangsúlyosan használja a chiaroscurót, míg a téglavörös, a zöldek és az okkersárgák, valamint a pazar drapéria árnyékolásának precíz fokozatossága mind a művész jellegzetes stílusának elemeit hordozzák.