A deuterokanonikus Judit könyvének története szerint Judit azért, hogy népét győzelemhez segítse, elcsábította az ellenséges asszír hadvezért, Holofernészt. Előbb leitatta a katonát, majd saját kardjával gyilkolta meg: "„Adj erőt, Uram, Izrael Istene a mai napon!” Aztán minden erejével kétszer lesújtott a nyakára és levágta a fejét." (Judit 13:7-8)
Michelangelo Merisi da Caravaggio, akit legtöbben egyszerűen Caravaggióként ismerünk, a XVI. századi római művésztársadalmon belül igazi sztár volt. Festményeiben az ember realisztikusan felmért és hűen átadott fizikai és érzelmi állapotát ötvözte a drámai fényhatásokkal, amelyek az egész barokk festészetre alapvető hatást gyakoroltak. És képzeld... épp ezen a napon született 1571-ben!
Mai képünkön, amely az egyik leghíresebb és legnagyobb hatású műve, Caravaggio a történet drámaiságának tetőpontját ábrázolta: a legvadabb jelenetet, a lefejezést magát láthatjuk a vásznon. Az alakok egy viszonylag sekély térben foglalnak helyet, amelyet oldalról világít be a színpadias fény; az éjsötét háttér növeli az elszigeteltség érzését. Judit cselédje, Abra úrnője jobbján áll, ahogy Judit kinyújtja karját, hogy a kezében tartott karddal elérje Holofernész nyakát. A katona védtelen; hasán fekszik, és nyakát kifordítva próbálja tekintetét merénylőjére vetni. Röntgenes képalkotó vizsgálatok kimutatták, hogy Caravaggio a mű készítése közben állított Holofernész fejének állásán, kissé elválasztva testétől, és hajszálnyit jobbra tolta azt. Az elkészült festmény hatása a kor alkotóira felmérhetetlen.
Ezen a linken még néhány napig 25% kedvezménnyel vásárolhatod meg a DailyArt 2024-es naptárait. De igyekezz, az akció nem tart már sokáig!
Ui.: Caravaggio egyike a barokk korszak legismertebb alkotóinak; ezen a linken 10 ikonikus művén keresztül meséljük el életének történetét.