A madár fehér nyaktollai, lilás csíkokkal tarkított szárnyai és vöröses csőre alapján a gyapjasnyakú gólyával (Ciconia episcopus) azonosítható. A művet 1780 körül Lucknowban (India) festették, és egy rendkívüli korszakhoz tartozik, amikor a mogul hagyományokban képzett indiai művészek természetrajzi tanulmányokat kezdtek készíteni európai megrendelők számára. Festményeik ötvözték a mogul művészet részletes megfigyeléseit és kifinomult technikáját az európai perspektíva-, térfogat- és tájábrázolási módszerekkel. Ezen a képen a hatalmas madár uralja a miniatűr tájat, míg a kanyargós patak felidézheti azokat a folyó menti élőhelyeket, ahol ez a faj megtalálható volt.
Ez a festmény valószínűleg egy ambiciózus természettudományi projekt része volt, amelyet Claude Martin, egy francia származású katona, gyűjtő és amatőr tudós rendelt meg, aki a lucknowi Nawab Asaf ud-Daula szolgálatában állt. Martin több száz tanulmányt rendelt meg az indiai növény- és állatvilágról - a feljegyzések szerint legalább 658 madárról, 600 növényről, valamint 606 hüllőről és egyéb állatról -, így a projekt az egyik legkorábbi nagyszabású európai kísérlet volt India természeti világának vizuális katalogizálására. A festményeket részben a korabeli európai természettudományi kiadványok ihlették, de indiai művészek alkották őket, és rendkívüli pontosságuk különleges jelleget kölcsönzött nekik. Ma az ilyen műveket azzal a stílussal hozzák összefüggésbe, amely később "company school" (hibrid indo-európai stílus) festészet néven vált ismertté.
Ui.: Fedezd fel a művészetben megjelenő különféle madárfajokat a kvízünkben!
Uui.: Szereted te is az állatokat? Ha igen, akkor nézd meg itt az "Állatok a japán művészetben" című képeslap-készletünket. :)