Félix Vallotton
Félix Vallotton az egyik kedvenc festőm... talán azért, mert művészetét nem lehet szorosan besorolni egyik kortárs stílusirányzatba sem. Gyakran olvasható, hogy a Les Nabis csoport tagja volt, de ha közelebbről megvizsgáljuk a munkáit, hamar kiderül, hogy csak egyetlen irányzat van, amelyhez igazán kötődött – ez pedig a saját stílusa.
Mai képünket Vallotton 58 éves korában készítette (két évvel rosszindulatú daganat miatt bekövetkező halála előtt). Ebben az időszakban, az első világháború befejezte után Vallotton főként sziporkázóan erotikus aktok, csendéletek és "összetett tájképek" (olyan tájképek, amelyeket műtermében készített, részben emlékezetből, részben a képzeletét felhasználva) alkotására koncentrált. Egészsége tartósan romlásnak indult, ezért feleségével a téli hónapokat a provence-i Cagnes-sur-Mer-beli nyaralójukban töltötték. Ezt a költői és egészen az impresszionizmusba hajló festményt talán a Párizsban töltött évek iránti nosztalgia ihlette.