Última Ceia (Az utolsó vacsora) by Grão Vasco - 1501-1506 - 131 × 81 cm Última Ceia (Az utolsó vacsora) by Grão Vasco - 1501-1506 - 131 × 81 cm

Última Ceia (Az utolsó vacsora)

olaj, fatábla • 131 × 81 cm
  • Grão Vasco - c.1475 - c.1542 Grão Vasco 1501-1506

Márciusban minden kedden és vasárnap az Europeanatól mutatunk be egy darabot, egy többnyelvű online gyűjteményből, ami több millió digitalizált művet tartalmaz európai múzeumokból. Minden művet, amit megmutatunk az Europeanaval való együttműködés során - legyen az egy azonnal felismerhető remekmű vagy egy kevésbé ismert, elfeledett kincs - egy európai ország osztotta meg az Europeana 280 kampány részeként. A kampány Európa közös művészeti örökségét ünnepli a sokszínű és varázslatos műremekekkel, melyek hozzájárultak. Ha többet akarsz megtudni az Europeana 280-ról, kövesd az #Europeana280-at közösségi médián vagy látogasd meg a http://www.europeana.eu/portal/collections/art-history honlapot.

Nos, jön a Húsvét. Azt mondják, hogy az utolsó vacsora a Húsvét előtti csütörtökön történt; mi ma fogjuk bemutatni, mivel az Europeanaval való együttműködésünk része. Élvezd ezt a csodás képet! 

Ez a triptichon a Santa Marta kápolnából származik az Episcopal Palace of Fontelo in Viseu-ból. A mű bemutatja Grão Vasco felismerhető képi folyamatainak sok elemét — a formai mag decentralizálását és egymást követő fatáblákon való elhelyezésüket, melyet a fényeloszlás fog egybe; az arcok kifejezőkészségét; és a részletek specifikusságát. A mű jelentőségét az ikonográfiai komplexitás és a narratívával való feszültség is fokozza, ami folyamatosan bontakozik ki, valamint a háromrészes struktúra. 

A középső tábla az utolsó vacsorát ábrázolja. Jézus Krisztust - aki az úrvacsorai serleget tartja - Szent Péter, Szent János és egy másik apostol veszik körbe. A jobbra lévő tábla hét apostolt mutat be egy asztal körül, amit egy L alakú darab hosszabbít meg, ahogy felemelik az úrvacsorai ostyát. Júdás a bal oldali táblán látható, miközben ikonográfiai elemek ábrázolják árulását (a pénzes szatyor és a sárga jelmez); ebben a pillanatban éppen a határán van, hogy újra csatlakozzon Jézus legközelebbi társainak csoportjához. A többi kép szokatlan ezen a táblán. A lábmosás jelenetét hívja elő az előtérben egy mosdótál mellett álló fiú jelenléte. Két női alak is megközelíti Krisztust, egyikük egy kis üveg parfümöt tart — Mária Magdolna attribútuma, a profán és szent szerelem közti dichotómiára utal. A vizuális egységesítést a folyamatos padlómintázat teremti meg, ami átér a táblákon. A középső tábla hátterében néhány alakot látunk, egyikük bárányt visz az úrvacsorai asztalra, ami szimbolikus a Pészah ünnepre és Jézus áldozatára Isten bárányaként. Az asztalon elrendezett elemek — a keserű gyógyfüvek és kovász nélküli kenyér — a zsidók Egyiptomból való kiűzetésére utalnak (a Pészah étkezés témája). A két oldalsó tábla hátterében a még meg nem történt Passió két jelenetét láthatjuk.