A dózse díszgondolája a mólónál áldozócsütörtökön

A Bucintoro, a Velencei Köztársaság díszgondolája éppen visszatért és lehorgonyzott a dózsepalota előtti rakparton. Minden évben áldozócsütörtökön, Krisztus mennybemenetelének napján a dózse kihajózott a gondolán az Adriai-tengerre, ahol bemutatta Velence és a Tenger házasságkötésének szimbolikus ceremóniáját, aranygyűrűt dobott a vízbe. A Piazzettán a kereskedők standokat állítottak fel az ünnep alkalmából. A képen látható bárka az utolsó Bucintoro volt: 1724-ben épült, és Bonaparte Napóleon bevonulásakor elpusztult. A fedélzeten a dózsét és a szenátus tagjait láthatjuk, amint visszatérnek a ceremóniáról. A díszgondolát számos nagyköveti bárka kíséri, az előtérben például a Francia Királyság gondolája. Ebből arra következtethetünk, hogy a festményt a velencei francia nagykövet, Jacques-Vincent Languet, Gergy grófja (1667-1734) rendelhette. A kép és párja az 1730-as években készült, és egyike Canaletto hat legnagyobb méretű fennmaradt festményének. A festmény legfrissebb restaurálási munkálatai során a vászon hátoldalán egy feliratot fedeztek fel, amely megerősíti a datálást: "lo, Antonio Canal, detto il Canalletto, fecit - 1760" ("én, Antonio Canal, más néven Canaletto készítettem e művet - 1760").