Fekete kastély

A Bibémus kőbánya közelében, egy domboldalon állt a Fekete kastély (1900–1904) néven ismert régi vidéki ház. Neve, mint „fekete kastély” korábbi külső színére utalhat. Cézanne 1900 körül kezdett festeni ezen a környéken és számos motívumot talált a birtok területén található sűrű erdőben (pl. Fák és sziklák a fekete kastély parkjában, 1904 körül). A romosnak tűnő ház a maga elszigeteltségében ihlette meg a művész rossz előjeleket mutató képeit. A festményen látható félelmetes épület félig a fenyők mögé rejtőzik, mint a Bibémus sziklái szinte eltakarják az eget. Cézanne telített színpalettája – sötétzöldek, kékek és okkerek – még erőteljesebbé teszi a jelenetet. A Château Noir (Fekete kastély) és a Bibémus kőbánya festményeinek komor, zárt terei érzelmileg a legmélyebb képei közé tartoznak és határozott melankóliát mutatnak, ez Cézanne utolsó évtizedének munkáit is áthatja. A cukorbetegségben szenvedő művész ekkorra már saját halandóságának megszállottja lett.