O Inferno (Pokol)

A múlt szerdai "Gondolat a művészetről" során a vitatott “Kitörölt Willem de Kooning rajz” kapcsán elmélkedtünk, ami néhány érdekes reakciót váltott ki a DailyArt felhasználókból, akik válaszoltak nekünk. Tegnap egy múzeumot látogattam meg és ez a mű megragadta a figyelmemet: nem a pokol témája miatt (bár erőteljes benyomást kelt), hanem amit a festmény implikált - meg tudod találni? Ferences szerzetesek égnek a pokolban! És mikor közelebb mentem, azt gondolva "Ki merne ilyet állítani a tizenhatodik századi Portugália vallásos buzgalma alatt?" - észrevettem valami érdekeset: egy ismeretlen művész készítette! Majd az egyikünk (DailyArt felhasználó, aki visszaírt a múlt heti művel kapcsolatban) által írt üzenet jutott eszembe. Azt állította, hogy sok kortárs művész készít értelmetlen műveket csak hogy sikert és figyelmet szerezzen a neve számára. Megértem ezt a véleményt, éreztem mát átvertnek magam korábban néhány kortárs galéria meglátogatása során... És valahogy úgy tűnt, hogy ez a festmény a pontos ellentétét reprezentálja ennek - felfedi az üzenetet a név feláldozásával. 

Oscar Wilde egyszer azt mondta: "Az ember akkor a legkevésbé önmaga, amikor saját személyében beszél. Adj neki egy maszkot és megmondja az igazat." A festményen mindegyik lélek, mely kizuhan a gödörből (jobb felső sarok) egy olyan kínzást él át, mely felfedi azt a halálos bűnt, amit elkövetett: a forró vízben szenvednek az irigyek; fejjel lefelé, égő hajjal bűnhődik a büszke; a kapzsikat arra kényszerítik, hogy érméket nyeljenek; a mohóknak egy disznó vérét kell inniuk; a harag, ahol a kopasz embert kínozzák; és a bujaság a jobb alsó sarokban, ahol leláncolt párokat kínoz egy démon. 

- Artur Deus Dionisio