Félicien Rops
A következő három hétben minden szombaton a Krakkói Nemzeti Múzeum (Lengyelország) gyűjteményéből mutatunk be 19. század végi és 20. század eleji alkotásokat. A mai metszet kissé hátborzongató, miközben tiltakozás a képmutató polgári erkölcs ellen. Ezen munka, melynek készítője egy 19. századi belga művész, Félicien Rops, képezte Joséphin Peladan La Vice suprême (1884) című regényének borítóját.
Az illusztráció a könyv címlapját megelőző oldalra került. A regény a 19. században oly népszerű sátáni és misztikus kérdéseket feszeget, miközben az ember lehetséges megmenentését taglalja az ókori Kelet hiedelmeiből eredeztethető okkult gyakorlatokon keresztül. Groteszk módon Rops műve egy rémisztő jelenetet ábrázol: egy szmokingba öltözött csontváz saját fejét a hóna alatt tartva felnyitja egy koporsó fedelét, amelyben egy díszes női ruhába öltözött test függőleges maradványai találhatók. A női csontváz jobb kezében fogja ruhája fodrait, miközben a bal kezében egy legyezőt tart kacéran. Ruhája nyakkivágása olyan alacsony, hogy kiálló műmellek látszanak rajta, amelyek közvetlenül a bordacsontjaihoz tapadnak. A házaspár egy domborművel díszített kőtalapzaton áll, amely egy lesoványodott nőstényfarkast ábrázol, két csontvázzal a csecsei alatt.
A halállal kapcsolatos témák megszólítása a 19. században vált nagyon népszerűvé. Az olyan szimbolisták számára, mint Félicien Rops a halál képviselte a kaput, amely egy elviselhetetlen, földi mindennapi létből az élet magasabb, jobb és spirituálisabb birodalmába vezetett. A szimbolisták gyakran lelték kedvüket a halál és az erotika kombinálásában. Mindkét jelenséget vegyítették, hogy elősegítsék a polgári rend (amelyet megvetettek) lerombolását, továbbá a középosztály világából való kimenekülést. Rops 19. század végi műveiben különös cinizmussal tiltakozott a képmutató polgári erkölcs ellen, egy nőt és a halált a bőséges termést arató szifilisz szellemével kapcsolta össze.