Salome Heródes előtt táncol

Gustave Moreau művészete különbözik a 19. századi franciaországi realista és impresszionista kortársaiétól, különösen a bibliai és mitológiai témákban készült festményeinek misztikus és rejtélyes minőségében. A szimbolista és szürrealista mozgalmak fontos előfutáraként tartják számon, tanítványai között volt Henri Matisse és Georges Rouault. A Salome szenzációt keltett, mikor a párizsi Szalonban 1876-ban először kiállították, és vitathatatlanul Moreau legfontosabb munkája. 1874 és 1876 között készült, és Salome júdeai hercegnő bibliai történetét ábrázolja, amint mostohaapja, Heródes király és anyja, Herodiás előtt táncol. A francia Joris-Karl Huysmans 1884-es À rebours című regényében így ír a Moreau festményén szereplő Salome ábrázolásáról: "Már nem csupán az a táncoslány, aki érzéki, buja vágyat csikar ki egy öregemberből testének kéjelgő csavarodásával; aki megtöri az akaratot, uralja a király elméjét remegő keblének, emelkedő hasának és dobálózó combjainak látványával; most bizonyos értelemben a világgal egyidős Vice szimbolikus megtestesüléseként, a hallhatatlan istennő, Hysteria, a szépség átkaként tárult elénk, mely minden más szépség felett áll, a testét megmozgató és izmait megacélosító kataleptikus görcs által, - az Apokalipszis szörnyetege, közömbös, felelőtlen, érzéketlen és mérgező."