Ádám és Éva

Dürert egész életében lenyűgözte a gondolat, hogy a tökéletes emberi forma arány- és mértékrendszernek felel meg, és egy ilyen rendszer segítségével megalkotható. Élete végéhez közeledve számos könyvet írt, kodifikálva elméleteit. Dürer vonzalma az ideális formák iránt az Ádám és Évában testesül meg. Az első férfi és nő közel szimmetrikus, idealizált pózokban látható; mindegyikük súlya az egyik lábra nehezedik, a másik lábuk meghajlítva, és mindkettejük karja kissé felfelé dől könyöktől, kicsit távolabb a testtől. Ádám alakja a hellenisztikus Apollo Belvedere-re emlékeztet, melyet a tizenötödik század végén tártak fel Olaszországban.