Szuprematista kompozíció: Repülőgép repülés

1915 decemberében, Az Utolsó Futurista Festmények Kiállítása 0.10 alkalmából Petrográdban (a mai Szentpéterváron) Malevich az absztrakt festészet egy radikálisan új módját leplezte le, amely felhagyott minden külvilágra való hivatkozással a fehér háttér előtt lebegő színes geometrikus alakzatok javára. Mivel új sítlusa a természeti  formák feletti felsőbbrendűséget követelt, "Szuprematizmusnak" nevezte. A kiállításon kiosztott szórólapon Malevich ezt írta: „Transzformáltam magam a forma zérójához, leromboltam a horizont gyűrűjét, és megmenekültem a tárgyak köréből, a horizontgyűrűből, amely a művészi és a természeti formákat szegélyezi.” A falon lévő összes alkotás szerepelt ezen a mérföldkőnek számító bemutatón. Mivel a szuprematizmus elutasította az ábrázoló festészet átgondolt illúzióit, Malevich a realizmus egyik formájának tekintette ezt – az „új festői realizmus” volt a kifejezője –, és tárgyát a festészet nyelvének alapvető összetevőiként értette, mint a szín, a vonal és az ecsetkezelés. Ezen vizuális szókincs alapegységei a síkok voltak: nyújtva, elforgatva és átfedve. Malevich számára a fehér hátterek fel voltak térképezve, mint a határtalan tér ideái.