Paul Nash
Tegnap volt az 1918-ban az első világháborút lezáró fegyverszünet évfordulója – ez a nap a világ nagy részén az emlékezés napja, és alkalmas pillanat arra, hogy megnézzük ezt a festményt.
Az optimista cím éles kontrasztot képez azzal, ahogyan Paul Nash az első világháború csatáinak nyomait viselő, sebhelyes tájat ábrázolja, amelyen gránátlyukak, földhalmok és csupasz fatörzsek láthatók. Nash első jelentős festménye és egyben leghíresebb műve, amelyet a 20. század egyik legjobb brit festményeként tartanak számon, és Picasso Guernica című alkotásához hasonlítanak. A mű Nash első olajfestményei közé tartozik. Alapjául az 1918-as, tollal és tussal készült Sunrise, Inverness Copse (Napkelte, Inverness-liget) című rajza szolgált, amely egy kis facsoport maradványait ábrázolja az Inverness-ligetben, a belgiumi Ypres közelében.
Nash az első világháború kitörése után nem sokkal csatlakozott az Artists’ Rifles egységhez. Később átkerült a Hampshire-ezredbe, és az Ypres-i frontra küldték. Szenvedélyesen ragaszkodott a természethez, és borzalommal tekintett a háború által okozott pusztításra. 1917-ben Nash visszatért Angliába, miután egy lövészárokba való zuhanás során több bordája is eltört. Nem sokkal később zajlott le a passchendaele-i csata, amelynek során 200 000 brit katona vesztette életét vagy sebesült meg. Nash lobbizott a Külügyminisztériumnál, hogy hivatalos háborús művészként visszatérhessen a frontra. Feleségének, Margaretnek így írt: "Már nem vagyok művész… Hanem egy hírnök, aki hírt hoz a harcoló katonáktól azoknak, akik azt akarják, hogy a háború örökké tartson…"
Ui.: Nash nem az egyetlen művész, aki első kézből tapasztalta meg az első világháborút. Ismerd meg azt az öt művészt, akik katonaként szolgáltak a háború alatt.