Vénusz születése

Hallottál már az "Akadémiákról"? Az akadémikus művészet az európai művészeti akadémiák hatására létrejött festészeti és szobrászati stílus. Konkrétan a francia Académie des Beaux-Arts, amelyet a neoklasszicizmus és a romantika irányzatai alatt gyakoroltak. Ebben az összefüggésben gyakran nevezik "akadémizmusnak", "akadémikusnak", "L'art pompier"-nek és "eklektikának", és néha összekapcsolják a "historizmussal" és a "szinkretizmussal" is. Az akadémiák oktatóiskolákat működtettek, éves vagy féléves kiállításokat rendeztek, és olyan helyszíneket biztosítottak, ahol a művészek bemutathatták munkáikat és kritikai figyelmet kaphattak. Így a fiatal művészek a mecénási kapcsolatok révén ismertté válhattak, és közösen kereshették a művészi érdekek védelmét. A XVIII. század végétől kezdve az ilyen intézmények gyakorlatilag monopóliummal rendelkeztek a közízlés és a hivatalos mecenatúra terén. Az akadémikus művészetet először a realista művészek, például Gustave Courbet bírálták, mivel idealista kliséken alapul, és mitikus és legendás motívumokat képvisel, miközben a kortárs társadalmi problémákat figyelmen kívül hagyják. A realisták másik kritikája a festmények "hamis felülete" volt - a tárgyak simának, sikamlósnak és idealizáltnak tűntek -, nem mutattak valódi textúrát. A realista Théodule Ribot ez ellen dolgozott azzal, hogy durva, befejezetlen textúrákkal kísérletezett képein. Ma egy ikonikus akadémiai művet - Cabanel Vénusz születése című képét - mutatjuk be.