Zeusz és Szemelé

A Zeusz és Szemelé alkotója a francia szimbolista festő, Gustave Moreau (1826-1898). A mű a halandó thébai királylány, Szemelé, és az olümposzi főisten, Jupiter szerelmének klasszikus mítoszán alapul, amelynek gyümölcse Dionüszosz, a bor és mámor megtestesítője. Szemelé – Jupiter féltékeny feleségének, Junónak tanácsára – arra kérte Jupitert, mutassa meg neki valódi énjét. Jupiter engedelmeskedett, mennydörgés és villámok közt jelent meg előtte, a lány pedig belehalt a látványba. A festmény az "istenített fizikai szerelem" mindent elsöprő élményének bemutatása, "egyszerűen az orgazmus elképzelhető legpazarabb kifejezése", melyben Szemelé megsemmisül Jupiter dicsőségének látványától. Moreau maga így írt erről a műről: "Az isteni kiáradás által áthatott, e felszentelés által megújult és megtisztult Szemelé villámcsapásban hal meg, és vele együtt meghal a földi szerelem kecskelábú geniusza". Majd a következőkkel folytatja: "A csillagokkal borított sötétkék égboltból kiemelkedik egy buja növényzettel átszőtt, óriási mennyei építmény, melynek sem alapja, sem teteje nincs; ennek közepén trónol – még homályos pompájában – az oly gyakran megidézett Isten".