1808. május 3.

A mai festmény a spanyol történelem egy sötét pillanatának állít emléket, amely pontosan ezen a napon, 1808-ban történt. A festmény a mai napig a háborúellenes mozgalom egyik művészi manifesztuma. Számos más jelentős festményt is inspirált, köztük Édouard Manet sorozatát, valamint Pablo Picasso Koreai mészárlás és Guernica című művét.

Május 3-án 5000 madridi civilt végeztek ki, mert fellázadtak a megszálló napóleoni francia hadsereg ellen. A festő félelmet és dacot ábrázol a még élő hazafiak megnagyobbodott fehér szemeiben, némelyikük kezével védi szemét és arcát. A földön csoportokban heverő halottakból bőséges vér szivárog, miközben a jól felszerelt, hivatásos katonákból álló kivégzőosztag (a néző számára csak a hátuk látható) riasztó közelségből lövi a fegyvertelen, rongyosan öltözött parasztokat. Egyetlen lámpás erős fénye világítja meg az egyik fehér inges, térdre rogyó, tágra nyílt szemmel, előre hajolva, kinyújtott karral, krisztusi módon térdelő elítélt arcát és testét, abban a pillanatban, amikor lelövik. A soron következő tehetetlen, ártatlan és gyászoló áldozatokat egy kopár domb veszi körül, amely mögött alig látható városi épületek, köztük egy templom körvonalai rajzolódnak ki. Ami itt nagyon fontos, hogy ezek az emberek névtelen hősök. Ez az első ilyen jellegű ábrázolás a modern művészettörténetben.