Négy táncos

Degas festmények százain örökítette meg kedvenc témáját, a balett-táncosokat. A Négy táncos, egyik legnagyobb és legmerészebb munkája több változatban is fennmaradt, melyeken különböző fajtájú és mértékű módosításokat eszközölt. A mai képen az elnagyolt, részleteket nélkülöző háttér előtt pózoló balerinák fejét és karját Degas hangsúlyos fekete körvonalakkal emelte ki – mindez a festő formai aggályaira utal. A színpad mögötti, mesterséges színházi megvilágítás vörös-narancs-zöld színpalettája tükröződik az alakokon, akik közül kettő mintha egy 1895 és 1898 között készült, különleges háromdarabos fotósorozat modelljének mozdulatait imitálná. A fotólemezek Degas tulajdonában voltak (talán ő maga készítette a fényképeket), és a Négy táncos színeire emlékeztető narancsos és zöldes színekre szolarizálódtak. Mindhárom fotón ugyanaz a feltűzött hajú modell szerepel, a festmény négy táncosa őt idézi. Eadweard Muybridge 1887-es, Állati mozgás című, sorozatfotókat bemutató könyve is befolyásolhatta Degas művének elrendezését. A táncosok előkészítő jellegű mozdulatai egy összetett mozgássorozatot mutatnak be.