Almástál egy asztalon

Henri Matisse korai fauvista időszakának szabadságvágya és spontaneitása 1913-ra egy strukturáltabb, inkább a kubizmusból merítő megközelítésnek adta át a helyét. Mai képünkön egyértelműen látszik az átalakulás: a látszólag egyszerű csendélet – egy tál alma egy magas asztalon egy függöny vagy egy zsalugáteres ajtó elé állítva – frontális ábrázolásmódjával és visszafogott geometriájával határozottságot és erőt sugároz. Az asztal lapjának görbülete és lábának stilizált, lapított formája megalapozza a szigorú szimmetriájú, kiegyensúlyozott kompozíciót. A formai merevség ellenére azonban Matisse költői színhasználata továbbra is központi szerepet játszik a műben. Az almák élénk, ragyogó színei csak úgy sugároznak a szikrázó sárga tálban.

Ui.: Ezen a linken felfedezheted Henri Matisse sokoldalú művészetét,10 festményén keresztül. Ismered már mindet?

Uui.: Matisse természetesen feltűnik legújabb képeslapszettünkben. Kitalálod, melyik művét válogattuk be?