Halott anya by Egon Schiele - 1910 körül - 32 x 25.7 cm Halott anya by Egon Schiele - 1910 körül - 32 x 25.7 cm

Halott anya

olaj, vászon • 32 x 25.7 cm
  • Egon Schiele - 12 June 1890 - 31 October 1918 Egon Schiele 1910 körül

A vasárnap reggel túl korán jött el egy fiatal színésznő számára, hiszen december elején olyan gyerekek közé fektette, akiket az anyjuk soha többé nem csókol meg. Apjuk egy éve elhagyta őket, és az újonnan árván maradt három testvért az örökbefogadás céljából kettéválasztották. Ez egy új élet kezdetét jelentette mindenki számára, más-más családdal. Edgar, a középső testvér számára a halál maradt a létezésének központi témája. Eliza Poe hozzászokott a halálhoz, mivel sokszor meghalt: Júliaként Veronában és mint Ophelia a folyó mellett; és valószínűleg ihletet adott az összes fiatal és gyönyörű nőnek, akit fia, Edgar tolla ölt meg  — egy melankolikus minta meséiben és verseiben. A holló, leghíresebb verse, a bánat és a halál, de egyben az idealizált szépség és kegyetlen igazság szimbóluma is, nem csak Edgar Allan Poe szobájának ajtaját kopogtatta.

Egon Schiele, a mai festmény alkotója is közelről találkozott a halálnak ezzel a brutális és romantikus formájával. Schiele sorsa hasonló volt Poe egyik szerencsétlen szeretőjénak sorsához. Három nappal azután, hogy feleségül vette Edith-et, az első világháború idején kénytelen volt a prágai seregben szolgálni. Edith vele tartott és egy szállodában szállt meg, míg ő a sorkatonákkal lakott együtt egy kiállítóteremben. Festés közben nemsokára felkeltette parancsnoka figyelmét, aki hamarosan adott neki egy helyiséget műteremnek. A háború végén a pár visszaköltözött Bécsbe, ahol művészként diadalmaskodni kezdett. Edith várandós volt gyermekével és nőtt a portrémegrendelések száma. De 1918 őszén Edith belehalt a spanyolnáthába. Schiele három napon át festett szerelme halála után, majd ő is meghalt. Nyilvánvaló, hogy az élet a létezés lényege, de egyesek úgy győzik le a hanyatlás természetét, hogy halhatatlansággal legyőzik a saját halálukat.

Sok művész esetében ez a helyzet, de hadd mutassak be egy még furcsább történetet: Henrietta Lacks Baltimore-ban halt meg, ugyanabban a városban, ahol rejtélyes körülmények között Edgar Allan Poe is. Ő is elérte a halhatatlanságot, még inkább szó szerint, mint Poe, vagy Schiele. De nem festő, vagy költő volt - hanem dohánytermesztő. Az ő DNS-e az egyetlen, mely valaha is létrehozott egy halhatatlan sejtvonalat, melyet HeLa néven ismerünk. Egy rákos daganatból vették ki, sejtjeit tenyésztették és orvosi kutatásokhoz használták fel. Rendellenes növekedésük és szaporodási sebességük miatt ezeket a sejteket ma is kutatásra használják. A HeLa sejtek segítettek megalkotni a gyermekbénulás elleni védőoltást, ők voltak az első klónozott emberi sejtek, és még az emberi genom feltérképezésében is segítettek. Azt hiszem, hogy csak akkor hal meg az ember, ha az utolsó darabunk is elpusztult.

- Artur Deus Dionisio