Madárdal

Ferenczy Károly a magyarországi plein air festészet kibontakozásának és kiteljesedésének vezéralakja volt. A Nagybányai Iskola néven ismert csoport és stílus legkiemelkedőbb művésze volt - azért nevezték így, mert a csoport 1896-ban Nagybányán (Baia Mare, Románia) alapított művésztelepet.

Többéves külföldi tanulmányok után családjával a Budapesthez közeli Szentendrén telepedett le. Amikor Münchenben Hollóssy Simon művészeti iskolájába járt, egy időre Jules Bastien-Lepage hatása alá került és itthon ebben a stílusban készítette első műveit. A szentendrei négy év külön fejezetet képez Ferenczy életművében. Témáit a mindennapi életből válogatta, az alakokat hétköznapi tevékenységekben ábrázolta. A müncheni festészeti hagyományok szellemében zsánerjeleneteket ábrázolt vásznain, de tudatosan kerülte a lényegre törő történeteket. Figuráit távolról figyelte, inkább az állapotokra, mint a cselekvésekre koncentrált. Egy puritán egyszerűséggel megfestett, tisztán komponált világ jelenik meg, az alakokat különös szomorúság és líraiság öleli körül.