Egy fiatal lány portréja

Az Egy fiatal lány portréja Petrus Christus élete vége felé készült el. Jelentős stílusbeli előrelépést jelent a kortárs portrékészítésben; a lány légies, háromdimenziós, valósághű környezetbe van helyezve, és a nézőre bonyolult arckifejezéssel mered, visszafogott, de intelligens és éber. Christus portréi az elsők a holland festészetben, melyek konkrét térbeli környezetben mutatják be a témát, mely sokat hozzáad megjelenésük közvetlenségéhez. Sem Robert Campin, sem Jan van Eyck nem élt azzal a lehetőséggel, hogy a megfelelő környezetben mutassa be modelljét. 

A lány bőre sápadt, mandula- és enyhén kelet-ázsiai szemei és sértődött szája van. A megnyúlt arcvonások, a keskeny vállak, a szorosan tűzött haj és a szinte természetellenesen magas homlok, melyet szorosan hátrafogott, felül kitépett hajjal értek el, a gótikus ideált tükrözi. Drága ruhákba és ékszerekbe öltözött és szokatlanul elegánsnak tűnik. Ferdén, de öntudatosan és áthatóan néz ki a vászonról, melyet egyes művészettörténészek idegesítőnek minősítenek. A fejdísz a burgundi udvarban akkoriban divatos csonka, vagy méhkaptár hennin változata. Christus a lányt arisztokratikusnak, gőgösnek, kifinomultnak és kitűnően öltözöttnek festette meg.