Portia megsebesíti a combját

Elisabetta Sirani olasz barokk festő és nyomdász volt. Rövid élete során nagyon sikeres volt; Bologna leghíresebb női művésze és művészeti akadémiát alapított nők részére. Siranit az apja tanította, aki Guido Reni tanítványa volt és a bolognai iskola elismert festője. Amikor az apja cselekvőképtelenné vált, tizenhat évesen átvette műhelyét és műtermét. Azonnal óriási sikert aratott. Sikerét megkönnyítette, hogy Bologna haladóbb szellemiségű volt, mint más olasz városok és szívesen fogadta a női művészeket. A saját festményeivel elért sikerek mellett számos más festőt is tanított, köztük néhány férfit és több, mint egy tucat nőt (beleértve a húgait).

Sirani festett többek között portrékat, vallásos festményeket, köztük Judit és Holofernész népszerű történetét, valamint egy önarcképet, melyen a festészet allegóriájaként mutatja be magát. A Portia megsebesíti a combját egy jelenet a római történelemből. Portia Catonis Brutus felesége volt és egyes tudósok úgy vélik, hogy részt vehetett a Julius Caesar meggyilkolására irányuló összeesküvésben, vagy legalábbis ő volt az egyetlen nő, aki tudott róla. Az itt illusztrált jelenet Plutarkhosztól származik, aki azt írja, hogy a merényleten töprengő férjével találkozott, de a férje nem bízta rá a gondjait, mert félt, hogy a nő felfedi azokat kínzás hatására. Bizonyítandó, hogy képes ellenállni a fizikai fájdalomnak, Portia megvágta a combját és egy napig csendben szenvedett (a hidegrázás és a láz ellenére). Ezután visszatért férjéhez, bebizonyította, hogy meg tudja őrizni titkait.

Lehetsége, hogy ez a mű egy politikai festménye Sirani-nak, valószínűleg célja volt, hogy megmutassa, milyen messzire kell elmennie egy nőnek ahhoz, hogy komolyan vegyék.