Mai festményünket a genti Museum voor Schone Kunsten jóvoltából mutatjuk be. Reméljük, tetszeni fog. :)
Bár a festő, a delfti Hendrik van Vliet elsősorban képzeletbeli építményének monumentalitását hangsúlyozza, a mű mögött rejlő történet is fontos. Egy nő ül a földön, ölében egy gyermekkel. A fiatal nő (talán özvegy?) érdekes ellenpárt alkot az előtérben látható sírral. A fény és árnyék játéka, valamint a sírfelirat az élet mulandóságára utal - ahogy Jób könyvében is olvasható: "napjaink a földön átsuhanó árnyak".