A festmény talán 1564/65 telére utal, ami a feljegyzések szerint különösen kemény volt.
Ez a jelenet azonban valószínűleg egy mélyebb jelentést tartalmaz, amely az emberi létezés allegorikus értelmezéséhez köthető, mely széles körben elterjedt volt a 16. században. Ezen elképzelés szerint a hívő ember egy zarándok, aki átkel egy veszélyekkel és csábításokkal teli életen, melyeket el kell kerülnie, hogy eljusson az üdvözüléshez. Így a madárcsapdák, mint a jobb oldali előtérben lévő, a kor irodalmában az ördög csalétkét szimbolizálták a figyelmetlen lelkeknek (a madár hagyományosan a lélek szimbóluma). Hasonlóan, a művészek rendszeresen használtak korcsolyázó jeleneteket a létezés bizonytalan (csúszós) természetének kifejezésére. A korcsolyázók és a madarak itt találkoznak hanyagságukban és az őket fenyegető veszedelmekkel szembeni sebezhetőségükben. A világról alkotott, egyszerre precíz és átfogó víziójával a művésznek sikerült mesteri ügyességgel megújítania ezt a témát.
Vess egy pillantást a cikkre Bruegel egy másik nagyszerű mesterművéről: "Idősebb Pieter Bruegel, "A vadászok a hóban" a filmekben".