Ida, a művész feleségének portréja

A mai nagyszerű művet a koppenhágai Statens Museum for Kunst-nak köszönhetően mutatjuk be. 

Vilhelm Hammershøi és felesége számos európai városban élt hatátozatlan időkőzökben. Pélául 1897 október végétől 1889 május végéig Londonban éltek. Párizzsal és Rómával ellentétben abban az időben London nem volt művészeti főváros és ez természetesen kiváltott némi meglepetést és spekulációt az emberekből az iránt, hogy mi is lehetett az, ami miatt a dán művész a városba költözött.

Az egyik ok kétségkívül James Abbott McNeill Whistler (1834-1903), amerikai születésű festő volt. Londonban Hammershøi egy rá nem jellemző lépést tett: levelet írt Whistler-nek és megpróbált személyesen is találkozni vele, de nem járt sikerrel. A direkt megközelítésmód oka az volt, hogy Hammershøi remélte, Whistler közreműködésével biztosíthat magának helyet a Nemzetközi Társaság 1898-as felavató kiállításán. Két alak című képét szerette volna bemutatni, mely őt és felségét Idát ábrázolja és több, a ma bemutatott darabhoz hasonló tanulmányon alapszik.

A művész célja nem az volt, hogy a képe „a szó legszorosabb értelmében portré” legyen, és valóban, ez a rajz maga is több, mint egy jó képmás: rejtett jelenlét, egy grafit festmény Leonardo visszhangjával. Az inpiráció egy másik, nyilvánvaló forrása a múzeum egy nőt szegfűvel ábrázoló portréja, melyet először Rembrandtnak, de ma már Willem Drostnak (1633–58) tulajdonítanak. Hammershøi 10 évvel azelőtt megfestette ennek a festménynek a másolatát.

- Jan Garff

U.I.: Merülj el Vilhelm Hammershøi csendes szobabelsőinek világában! <3