Ezt a festményt mindig is ünnepelték, és nem nehéz megérteni, hogy miért. Egy komor, drámai merénylet jelenetét mutatja be (a bravo bérgyilkos volt) és a rejtélyes elemet abban a szituációban, ahol semmit sem tudunk a háttérről vagy az eredményről. A szűk teret kihasználva a bérgyilkos támadásának pillanata az egymással szemben álló fejek és karok összjátékában tömörül. A gesztusok zavaros összefonódásában a színek kontrasztján keresztül azonosíthatjuk az alakok szerepét. Az agresszív vörös és fekete színek a támadót, a lágy kék és zöld a meglepett fiatalembert jelképezik. A téma felfokozott feszültsége mellett Tiziano alkotói mivoltját támasztja alá a festészeti stílusában megnyilvánuló finom jellemzés, erőszakos, markáns fényeffektusok a gyilkossal az előtérben, és finoman, a lélegző giorgioni sfumato máz a fiatal alakon a háttérben.
Imádom ezt a festményt! Milyen feszültséget láthatunk itt, milyen drámát! <3 A mai festményünket a bécsi Kunsthistorisches Museum jóvoltából mutatjuk be. <3
A bécsi gyűjteményben található egy másik Tiziano festmény, mely ötven évvel később készült, mint a ma bemutatott mű. Ha szeretnétek többet megtudni Tiziano késői munkáiról, olvassátok el ezt a DailyArt Magazin cikket.