"Hová vezet ez az út az alkonyatban? Olyan, mintha a benne rejlő szomorúság átadná magát az örökkévalóságnak" írta a norvég költő, Gunvor Hofmo, válaszként Harald Sohlberg festményére. A kérdéses út keresztülmegy a Norvégiában lévő Gullikstadon Trondheim felé, és több okból is megragadta Sohlberg képzeletét. Az utat az életünkön keresztülvezető útvonallal hozza összefüggésbe, ahogy a kompozíció két oldalán magasodó fák az élet és halál örök körforgásáról tesznek tanúbizonyságot. A haladás és az emberi beavatkozás jelen van a tájon keresztülvonuló távíróoszlopokban - de ezek mentesek a drótoktól. A középtérben szemünket magához vonzza a narancssárga csík, mely kiemeli a lemenő nap tükröződését a vízen.
Mint kortársa, Edvard Munch, Sohlberg is erősen visszautasította a többi kortárs művész befolyását. Kristianiaban (a modern kori Osloban) született 1869-ben és eredetileg dekorfestőnek tanult, mielőtt rövid időszakokra norvég művészek alatt képződött, mint például Harriet Backer, Erik Werenskiold, és Eilif Peterssen. Sohlberg ezután a koppenhágai Kristian Zahrtmann művészeti iskolába ment tovább, ahol találkozott Paul Gauguin és más szimbolista és szintetista művészek munkáival.
Megnézheted ezt a festményt a Dulwich Képgalériában, Londonban, 2019 június 2-ig, a Harald Sohlberg: Norvégia lefestése kiállítás részeként, mely a művész születésének 150. évét ünnepli.
Ui. Joanna a DailyArt Magazintól már meglátogatta a kiállítást! Olvass a benyomásairól itt.
Kép: A vidéki út, Houstoni Szépművészeti Múzeum