1886 őszén Claude Monet ellátogatott a Bretagne partjai mellett fekvő, kopár, sziklás szigetre, Belle-Île-en-Merre. Főként a sziget Atlanti-óceánra néző falucskájában, Kervilahouenban tevékenykedett, amelyről így írt barátjának, a szintén impresszionista festő Gustave Caillebotte-nak: "Egy hónapja vagyok itt, és folyamatosan dolgozom; a vadon egy fantasztikus szeletébe sodródtam, a hatalmas sziklák és a tenger pompás színei elképesztőek; meg kell mondjam, tele vagyok lelkesedéssel." Ennek ellenére Monet azt is elismerte, nehezére esett megragadni az óceán vad hullámait, miután a csatornák nyugodtabb vizeihez szokott.
Belle-Île sziklái, Port-Domois című képén a zordon tenger ostromolja a kopár sziklákat. Ezt a témát Monet többször is felhasználta és variálta. Érzékeny volt környezete földrajzi viszonyaira, és megvolt benne az igény, hogy ábrázolásmódját azoknak megfelelően változtassa. A színek, a formák és az egész lehengerlő mű hangulata elárulja, hogy Monet számára éppoly fontos volt, hogy át tudja adni a turbulens érzéseket, mint hogy megörökítse a helyszínt megát.
Ui.: Claude Monet-t főként a fények festőjeként ismerik, azonban a mesternek más kedvelt témái is voltak, többek között a tenger, folyók és tavak. Többet is megtudhatsz róla 10 remekművén keresztül ezen a linken!