A Bűvész

Ennek a festménynek öt változata és egy metszete létezik, de a legtöbb szakértő szerint a legmegbízhatóbb másolat a St.-Germain-en-Laye-i Musée Municipal gyűjteményében található, amelyet egy széfbe zárva tartanak, és csak korlátozottan állítanak ki.

Bosch azt ábrázolja, hogyan csapják be az embereket az éberség és az éleslátás hiánya következtében, és ezzel olyan varázslatos feszültséget teremt, amely későbbi festményein is visszaköszön. A kép jobb oldalán látható bűvész kupa- és golyójátékkal ejti rabul fogékony és változatos közönségét. A kép központi szereplője és valódi középpontja az elöl álló rangos férfi, aki előrehajol és meredten a bűvész kezében lévő gyöngyre tekint, miközben észre sem veszi, hogy éppen eltulajdonítják a pénzes erszényét. Bosch a bűvészt közönséges bűnözőként ábrázolja, aki tőrbe csalja az áldozatát.

Az áldozatában elmerült gyermek és a pénzes erszényt ellopó férfi mintha a flamand közmondást példázná: "Aki hagyja magát bűvészmutatványokkal becsapni, elveszíti a pénzét, és a gyerekek nevetséges tárgyává válik". Egy másik flamand közmondás, amelyet 1480 körül, e festmény keletkezésének idején, Bosch szülővárosában, 's-Hertogenboschban adtak ki és terjesztettek széles körben, így szól: "Senki sem olyan bolond, mint az akaratos bolond".

A festményen a vadállatok olyan emberi tulajdonságokat szimbolizálnak, amelyek lehetővé teszik a megtévesztést és az áldozattá válást. A varázsló derekán lévő kosárban megjelenő kis bagoly az intelligenciáját jelzi. A központi szereplő szájából kiugró békák azt jelképezik, hogy az áldozat mennyire elvesztette az eszét, és engedett az állati ösztönöknek.

Boldog áprilisi bolondok napját! :) Hallgasd meg a Hieronymus Bosch által, egy fenékre írt zenét A gyönyörök kertjében!