Nedves délután

Az ausztrál modernizmusban betöltött átalakító szerepükért ma már elismert női művészek között volt három tehetséges egyéniség, akiket Londonba vonzott, hogy Claude Flight művésznél tanuljanak grafikát a híres grosvenori Modern Művészeti Iskolában. Ezek a nők Dorrit Black, Ethel Spowers és Eveline Syme voltak.

A melbourne-i születésű Spowers (1890-1947) színes fametszeteket készített, majd később a japán fametszetnyomtatás felé fordult, mielőtt 1928-ban majd 1931-ben ismét Flightnál tanult. Életében komoly művészi sikereket ért el - linómetszeteit olyan intézmények vásárolták meg, mint a Brit Múzeum, a Viktória és Albert Múzeum és a Viktória Nemzeti Galéria.

A Nedves délután című képen ábrázolt jelenet a Grosvenor-iskolára jellemző: egy arctalan, esernyők alatt meghúzódó londoni tömeg, amelyet Flight a tanítványaiba oltott ritmikus mintákkal idézett fel. Spowers azonban különbözött az organikus mozgás hangsúlyozásában, Flight által kedvelt mechanizált sebesség és dinamizmus kifejezésével szemben. Témái következetesen megerősítőek és affinitást mutatnak azzal az örömmel, amelyet a mindennapi fizikai tevékenységek, például a játszó gyerekek megfigyelése során tapasztalt. Ily módon művészete kellemes ellensúlyt jelentett az elidegenedés és a pánik témáival szemben, amelyek a két világháború közötti városi élet oly sok más ábrázolásában jelen voltak. 

A japán hatás félreérthetetlen a Nedves délutánon. Az eső merész csíkjai, az esernyők tengere és a vörös és zöld gazdag árnyalatai mind az Ukiyo-e-t (a lebegő világ képei) idézik, amelyek az Edo-korabeli Japán mindennapi életét kívánták ábrázolni, hasonlóan a Grosvenor-iskola demokratikus művészetéhez.

Nedves délután 2019. szeptember 8-ig tekinthető meg a londoni Dulwich Picture Galleriában a Cutting Edge: Modernista brit grafika című kiállítás részeként, amely a The Grosvenor School első nagyszabású kiállítása.

Utóirat: Itt egy másik gyönyörű ábrázolás az esőről és az esernyőről.