Eugen Bracht
1880-ban és 1881-ben Eugen Bracht, aki a Karlsruhe-i Akadémián végzett, két művész barátja társaságában a Közel-Keletre utazott. Nagy sivatagi körútjukon Jeruzsálemből a Holt-tengeren és Petrán át a Vörös-tengerig, majd a Sínai-félszigeten keresztül Karióba utaztak. Útközben átkeltek a Wadi Arabah-on, ami a mai Jordániában található kopár homok, kavics- és sziklaterület. Miután visszatért Karlsruhéba, Bracht beszámolt a Természettudományi Társaságnak és az Arabah sivatagról alkotott benyomásait egy nagy festmény képében varázsolta újjá. Mivel a fáradtságos sivatagi átkelés szigorúsága nem tette lehetővé, hogy vázlatokat rögzíthessen a tájról, így valószínűleg fényképekre támaszkodott.
Bracht festménye egy elhagyatott, perzselően forró sivatagi tájat láttat alacsony látóhatárral, felhőtlen kék éggel, a nap a zeniten áll. A háttérben látható sziklás hegylánc előtt lassan halad el a karaván a néző felé. A tevesort vezető arab alak egyenesen felénk tart. Bracht egy pillanatot ábrázol, teret engedve a képzeletnek. Bemutatja a történet kezdetét és felkéri nézőjét, hogy folytassa azt kedve szerint.
A mai festményt a Karlsruhe Állami Művészeti Galéria jóvoltából mutatjuk be.
Ui. A 19. századi európai festők szerették a Közel-Keletet. A 19. századi akadémiai művészeti stílust, mely a Közel-Keletre és Észak-Afrikára összpontosít, továbbra is a kulturálisan közömbös kifejezéssel orientalizmusnak hívjuk. Olvass itt többet ezekről a hihetetlenül színes ábrázolásokról!