Délben

A Skagen-i Festőket (ha még nem hallottál róluk, nézd meg az archívumot!), köztük Anna Anchert is, gyakran a naturalizmus mozgalomhoz kötik, mely célja a világ minél pontosabb ábrázolása. Ám ha megvizsgáljuk, hogyan építi fel Anna Ancher a műveit, rájövünk milyen módon egyszerűsíti, lefaragja az általa ábrázolt témát. Talán mégsem annyira naturalisztikusak és élethűek a képei?

Művészetének egyszerűsítéséhez különböző helyekről szerzett ihletet. Amiko Anna Ancher 1889-ben hat hónapot töltött Párizsban, hogy részt vegyen a világkiállításon, Puvis de Chavannes neves francia festőnél tanult. Aki arról volt ismert, hogy redukálta képeit és kiemelte azok monumentális vonatkozásait. Ezzel egy időben a japán művészet iránti érdeklődés hulláma söpört végig Európán, amiben Anna Ancher régi tanára és barátja, Karl Madsen fontos szerepet játszott. 1885-ben kiadott egy könyvet a japán festészetről és gondoskodott arról, hogy a dán művészek megismerkedjenek a japán művészet különleges minőségével, beleértve annak élesen vágott tárgyaival és a nyugati értelemben vett perspektíva megszüntetésével.

Ilyen inspirációval felvértezve Anna Ancher kialakította saját festészeti stílusát. Gyakran újra és újra visszatért ugyanahhoz a témához. A téma megismétlése lehetővé tette, hogy különböző megoldásokkal kísérletezzen. Kipróbálta, hogy mennyire lehet egy hátteret leegyszerűsíteni, mennyire szabad üresen hagyni a teret. Ebben a folyamatban a festészet redukálódik és egyre távolabb kerül a valóság ábrázolásától, egyre absztraktabb tanulmánnyá válik a vásznon.

Ez a festmény a Sorø Kunstmuseum gyűjteményének része, de megtekinthető a Statens Museum for Kunst jóvoltából, ahol a valaha volt legnagyobb retrospektív kiállítása lett volna Anna Ancher dán festőművésznek 2020 május 24-ig. 

Ui. Ide kattintva többet is megtudhattok néhány Skagen-i Festőről!

Uui. Itt találtok 15 művészi könyvet az önkéntes karantén idejére.