Ez az érdekfeszítő késő középkori mestermű a KMSKA gyűjteményének legkiemelkedőbb alkotása. Jean Fouquet Madonna szeráfok és kerubok körébenje kiemelten modernnek tűnik. Ehhez képest a francia udvari festő a 15. század derekán festette. Fouquet Szűz Máriát a Mennyek Királynőjeként, Isten felemelkedett anyjaként ábrázolja. A szokatlan, intenzív színhasználat és nyers megjelenítés különösen lenyűgözővé teszi a képet.
Mária trónján ül, mereven, egyenesen. Vagy inkább áll? Kilenc angyal röpköd körülötte. A három kék kerub a tisztaság és a levegő, a hat vörös szeráf a szeretet és tűz jelképei. Mária 15. századbeli nemesi ruházatot öltött. Köpenye és koronája hangsúlyozzák kiválóságát. Görnyedt dereka kiemeli telt, takaratlan keblét, mely már-már erotikus vonása a festménynek. Feltehetően Agnès Sorel volt a Madonna modellje. VII. Károly ágyasa és tanácsadója egyszerre volt híres és hírhedt szépség. Szoptató Madonnaként Sorel képes volt a korabeli szépségideál megtestesítésére.
Fouquet megtörte a Madonna szenzuális és divatos nőként való ábrázolásának hagyományát. A kép jellegzetes vonásai az alakok üveges elszakadtsága és üres tekintete. Az anyja ölében ülő gyermeket egyáltalán nem érdekli a kebel, de Mária sem buzdítja igazán a szopizásra. A gyermek Jézus valami másra fókuszál. A diptychon másik szárnya felé mutat - pontosabban a művész mecénására, Etienne Chevalier-re. Mintha azt akarná mondani anyjának: "Ez az ember helyet érdemel a mennyekben. Szólnál pár jó szót az érdekében?"
A mai LENYŰGÖZŐ festményt az antwerpeni Királyi Szépművészeti Múzeum (KMSKA) jóvoltából mutatjuk be.
U.i. Madonna-festmények végeláthatatlan sora létezik a művészettörténetben. Néhány példa arra, mennyire eltérőek ezek: Giotto, Fra Filippo Lippi, Edvard Munch, és Salvador Dalí.