A rács Vaszilij Vasziljevics Kandinszkij 1923-ban elkészült vízfestménye. A kompozíció dinamikus, rajta a színes, úszó vonalak mellett a festő által definiált elsődleges alakzatok közül kettőt, az egymással leginkább ellentétben álló köröket és háromszögeket is láthatunk.
Kandinszkij életében az 1920-as évek igen termékeny időszaknak számít. 1922-ben részt vett a Progresszív Művészek Nemzetközi Kongresszusán. A Bauhausban a tervezés alapjait oktatta, emellett festőórákat is adott, és szemináriumokat tartott, amelyeken a művészet és a pszichológia kapcsolatát elemezte. Paul Klee, Lyonel Feininger és Alekszej Georgijevics Javlenszkij mellett tagja volt a Die Blaue Vier (A kék négyes) körnek, amely 1923-ban alakult, és 1924-ben az Egyesült Államokban tartott előadásokat és kiállításokat.
A geometriai formák mind tanításának, mind festői stílusának központi elemeivé váltak: körök, félkörök, szögben hajlott vagy egyenes vonalak és görbék újra és újra felbukkannak műveiben, mutatva a szuprematizmus és a konstruktivizmus hatásait, amelyeket részben Oroszországban, részben a Bauhaus által ismert meg. Kandinszkij a színeknek mélyebb értelmet tulajdonított, és tanulmányozta a színek és az egyéb érzékek kapcsolatát.
A festmény a bécsi Albertina Múzeum gyűjteményének része, azt pedig, hogy ma bemutathattuk, az Europeanának köszönhetjük.
Ui.: Ha szereted Kandinszkijt, nézd meg a kiváló minőségű nyomatunkat, amely az egyik leghíresebb Kompozícióját ábrázolja!
Uui.: Ha kíváncsi vagy a művészre munka közben, ezen a linken egy videó erejéig bepillantást nyerhetsz Kandinszkij alkotói folyamatába – egyenesen 1926-ból!