Egy fiatal, fehér ruhás nő békésen nekidől az ajtófélfának, arcát a befogadótól elfordítva. Mintha figyelme elveszne az előtte elterülő holdfényes tájban, ahol teljes nyugalmában fekszik egy tó az alkonyban; nyár van, az éjszakai égbolt kék, a fák zöldellnek. A hölgy feje fölött japán lámpa függ, mely az ég előterében egzotikus holdra hasonlít. A fényforrás tükröződik az ajtó keretén és tábláján: narancs és sárga színben tündököl, melegséges, hangulatos sugarat árasztva a szürkületbe.
A pasztellkrétával készült kép érzékeny, lírai stílussal bír és rejtélyes sóvárgás hangulatát is érezteti. Az álomszerű hangulatot fokozzák a fák elmosódott kontúrjai és a rejtélyesen karcsú, egyenes fatönkök a kép előterében. E munkájával segített Oda Krohg a késő 1880-as években meghonosítani Norvégiában az újromantikát. A mozgalom művészei elvetették a realizmus tárgyilagos, közömbös valóságábrázolását a szimbolizmus és romantikus témák kedvéért - ilyenek például a fénylő nyári éjszakák északon. A festmény megvágott, visszafogott légkörével a japán művészet hatását is sugallja, mely igen gyakori jelenségnek számított a korabeli nyugati festészetben.
Férjével, a szintén művész Christian Krohg-gal egyetemben Oda Krohg volt a Kristiania bohemians elnevezésű ellenkulturális mozgalom vezércsillaga az 1880-as, 1890-es években. Számos innovatív és közismert alkotása megőrizte kiemelkedő jelentőségét a norvég művészet történetében.
A mai festményt az oslói Nasjonalmuseet jóvoltából mutatjuk be. Fantasztikus, nem gondoljátok? Micsoda hangulat!
U.i. Íme néhány további, ablakokon kitekintő nőket ábrázoló "várakozós festmény", igazán gyönyörű képválogatás!