Az 1870-es és 80-as években Ajvazovszkij számos képet festett visszafojtott színekkel (szemben a korábbi élénkebb színű munkáival), melyekben a fényt és az árnyékot a lehető legfinomabb árnylatokkal ábrázolta, hogy minél természetesebben vigye vászonra a tengeri tájat és a levegő mozgását.
A Jaltai part egy tiszta, szélcsendes napon készült. A város a Jaltai-öböl keleti oldaláról látható. A halvány ködfátylon át-áttetszenek a Krími-hegység lemenő nap által megvilágított csúcsai. A víztükör visszatükrözi a pehelyfelhőket, az előtérben hajók és csónakok, a háttérben itt-ott fehér épületek a dombok lábainál és lankáin. A 19. század végére Jalta kis halászfaluból Európa egyik legdivatosabb – és egyik legjobb – fürdőhelyévé vált. A cári család után tömegesen érkeztek az orosz nemesség képviselői. Villák és paloták jelentek meg a part mentén, dácsák, szállodák és lakások épültek.
Élete során Ajvazovszkij sok krími parti tájképet festett. A Krím gyöngye, Jalta többször is romantikus tengeri festmények készítésére inspirálta. Nem csak a természet külsődleges szépségét ragadta meg, de a bámulatos változékonyságát is, napszaktól, megvilágítástól és időjárástól függően.
A mai festményt az Omszki Regionális Szépművészeti Múzeumnak köszönhetően mutatjuk be. :)
Ui.: Sok művész megfestette a tengert, de Ivan Konsztantyinovics Ajvazovszkij teljesen annak szentelte magát. Hosszú élete során több ezer vásznat szánt rá. Itt megnézheted őket.