Szent Máté elhívatása

Caravaggio remekmūve azt a pillanatot ábrázolja, amikor Jézus hívja Mátét, hogy kövesse ōt. Caravaggio a római San Luigi dei Francesi templom számára festette, ahol még ma is megtekínthetō, két másik festménye mellett: Szent Máté mártíromsága és Szent Máté és az angyal. Mind a három mestermū megbízás alapján készült,1599 és 1602 között. Úgy tūnik, Caravaggio egyszerre dolgozott rajtuk.

A festmény a Máté évangéliumának egyik történetét (Máté 9:9) mutatja be: "Amikor Jézus továbbment onnan, meglátott egy embert ülni a vámnál, akit Máténak hívtak, és így szólt hozzá 'Kövess engem!'. Az pedig felkelt, és kōvette Jézust". Az alkotás az adószedō Mátét mutatja be. Négy másik férfival ül egy asztalnál. Krisztus és Szent Péter belépnek a szobába, azután Krisztus Mátéra mutat. Egy fénysugár világítja meg az asztalnál ülō férfiak arcát. Mindegyik Jézusra néz.

Kissé meglepō, de még ma is élénk vita folyik arról, vajon az asztalnál ülō emberek közül melyik is valóban Szent Máté. Az ülō szakállas férfi kezének mozdulata kétféleképpen magyarázható: (a) ō valójában Máté, és meglepetten saját magára mutatva azt kérdi "Ki, én?!"; (b) ō az asztal végén görnyedten ülō fiatalemberre mutat, aki éppen úgy számolja a pénzt, mint egy adószedō, és azt kérdi "Ki, ō?!". Máté vajon a szakállas ember vagy a fiatal adószedō? Akárhogy is, a szakállas férfi kissé kétkedōnek tūnik.

A legtöbb tudós szerint Máté inkább a szakállas férfi. Álláspontjukat nagyon megerōsíti az a tény, hogy a közelben függō másik két festményen Szent Mátét ugyanazzal a "szakállas férfi" modellel ábrázolta Caravaggio, bár kissé öregebbre festette ōt. A második, újabb álláspont szerint az alkotás azt a pontos pillanatot ábrázolja, mielōtt a fiatal Máté felemeli a fejét, hogy Krisztus felé nézzen. Más tudósok egy harmadik lehetōségrōl is írtak. Szerintük ugyanis a mester "szándékosan kétértelmūnek" festette a jelenetet. 

Van egy másik lenyūgözō részlet is. Jézus keze szinte tökéletes tükörképe Ádám Isten felé nyúló kezének Michelangelo híres festményén. Stílusával Caravaggio határozott szándékkal el akart térni Michelangelo idealizmusától, ahol mindenki mindig tökéletesnek tūnt. Ehelyett Caravaggio azt festette, amit látott, és úgy festette, ahogy a való világban látta. Sōt, a chiaroscuro (fény és árnyék) technikája annyira erōs, hogy saját megnevezést is kapott: tenebrizmus. Ez a technika még ma is megtekínthetō a modern filmkészítésben: a rendezōk jól tudják, mekkora hatással van a közönségre a fény és az árnyék közötti kontraszt. Az intellektuális erō és a mūvészi tehetség kombinációja teszi Caravaggio alkotásait olyan népszerūvé több, mint 400 éve.

- Clinton Pittman

P.S. Hogyan halt meg Caravaggio? A válasz nem egyszerū, de itt megtalálhatod.