Madame Albert Marquet Olvas

Az 1920-as év jelentős fordulópont volt Marquet szakmabeli és családi életében. Miután felépült rossz egészségéből a megelőző évben miközben Párizsban és Marsiellesben dolgozott, melegebb éghajlatot, valamint témát keresett, mely inspirálná őt. Januárban Marseillesből Algírba utazott. Röviddel az érkezése után levelet ír Matissenak, George Bessonnak (az életrajzírója) és másoknak, melyben az őt körülvevő környezetről mesélt nekik. Ajánlólevéllel felszerelkezve találkozott Marcelle Matinettel, aki hosszú túrákra vitte őt Algírban és környékén és később, 1923-ban össze is házasodtak.

Madame Marquet úgy emlékezett vissza a közös házas életük kezdetére, mint egy időszak, melyet meg-megszakított a gyakori utazás, szinte mindig forgalmas vizi utak mellett, beleértve kikötőket, tengereket és a Szajnát: "1923-ban elkezdtük a közös életünket egy hat hónapos kis tunéziai városban való tartózkodással. Egyszerűen éltünk, megosztva időnket a munka és a világ egyik legszebb helyén való séta között - fehér és kék házak a szirt szélén az ég és a víz között - egy olyan szép hely, hogy Marquet sose akart visszatérni ide, mondván nincs már mit hozzáadnia a hatáshoz."

Madame Albert Marquet Olvas, 1924-ben festve, a művész feleségét ábrázolja az Algír Kikötőre néző erkélyen. Madame Marquet azt írta: "A tekintélye megjelent, amint elkezdte a munkáját; akkor vettem észre, mikor figyeltem őt festés közben, különösen akkor, mikor a portrémat készítette. Amint elkezdett festeni, minden megszűnt számára kivéve őt és az alanyát. Meggyőződéssel járt el, mintha egy belső erő irányítaná. Kizárta a felszínességet és a lényeget emelte ki. A szilárd tekintélyt az a tény adta neki, hogy azt csinálta amit csinálnia kellett, máshogy nem tudta volna. Sem divat, sem szeszély nem tudott rá hatni."

Holnap találkozunk - Júliusban!

Utóirat: Menjünk egy utazásra! Itt láthatók a művészek kedvelt utazási célpontjai az ő művészetükön keresztül. <3